Az autoklávos sterilizálás úgy működik, hogy a tárgyakat olyan hőmérsékletre hevíti, amelyen minden biológiai anyag elpusztul vagy inaktiválódik. A sterilizálás biztosítása érdekében ezért elengedhetetlen, hogy az autoklávban lévő tárgyak a szükséges hőmérsékletet a megfelelő ideig elérjék. Csak a szilárd, áthatolhatatlan tárgyak (például üvegedények) felületének kell elérnie a sterilizálási hőmérsékletet – ezért ezeket könnyű sterilizálni. A folyadékok nagyobb kihívást jelentenek, mivel a hőnek át kell hatolnia a folyadék teljes térfogatán, és minden részének el kell érnie a sterilizálási hőmérsékletet.
Ezért kulcsfontosságú a folyadékok belsejéből történő hőmérsékletmérés annak megállapításához, hogy a sterilizációs hőmérsékleteket a megfelelő ideig elérték-e. Lehetséges kiszámítani az autoklávban lévő folyadékok hőtömegét, és ezáltal meghatározni a sterilizáláshoz szükséges időtartamot és hőmérsékleteket, biztonsági okokból további sterilizációs időt is hozzáadva. Sokkal egyszerűbb és hatékonyabb módszer a terhelésérzékelős folyamatidőzítésű (LSPT) szonda használata.
Az LSPT egy „vándorló” érzékelő segítségével szabályozza a sterilizációs ciklust. Ezt az érzékelőt behelyezik a terhelésbe (vagy egy azonos hőmérsékleti tulajdonságokkal rendelkező terhelés-szimulátorba), és az érzékeli a belső hőmérsékletet, biztosítva, hogy a terhelés egészében elérjék a megfelelő hőmérsékletet. Amikor az érzékelő regisztrálja a megfelelő hőmérsékletet – amelyet az Astell színes érintőképernyős vezérlőn keresztül könnyen beállíthatunk –, megkezdődik a sterilizációs folyamat.
A szonda számos helyzetben alkalmazható. Folyadékok és táptalajok esetében általában közvetlenül az anyagba helyezik, vagy – ha nagyobb a szennyeződés kockázata – azonos méretű, azonos térfogatú vízzel töltött palackba. A hulladékok és a kidobandó anyagok hőmérséklete is mérhető a szondával. A speciális hulladéktárolók szondatartó rekesszel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a hőmérséklet mérését anélkül, hogy a szonda szennyeződne.
Az LSPT alkalmazásának jó gyakorlata, hogy megtervezünk egy tipikus autokláv-terhelést, és megvizsgáljuk, melyik része melegszik a leglassabban. A jövőbeli terheléseket ezután ugyanilyen elrendezésben lehet elhelyezni, a szondát pedig a leglassabban melegedő területre kell tenni. Ha ezt a folyamatot megtervezik és dokumentálják, a felhasználók nagyobb bizonyossággal rendelkeznek arról, hogy a terhelésük nemcsak eléri a megfelelő sterilizálási hőmérsékletet, hanem a fűtési és hűtési folyamatok sem tartanak tovább, mint amennyire szükséges.
A sterilizációs hőmérsékletek elérésének további biztosítására az Astell azt javasolja, hogy az autoklávot validálják. A validálás során egy tipikus terhelést akár tizenkét hőmérséklet-érzékelővel tesztelnek, ami nagyobb biztosítékot nyújt arra, hogy a terhelés minden része eléri a megfelelő hőmérsékletet. Ez a tipikus terhelés ezután megismételhető a jövőbeli autokláv-használat során.
A terhelésérzékelős folyamatidőzítés (LSPT) minden Astell autoklávon elérhető. Bár az Astell számos változatot kínál az autoklávokra szerelhető érzékelők típusát és számát illetően, a standard Astell LSPT érzékelő egy 5–6 mm átmérőjű PT100, nagy teherbírású páncélozott kábellel – ideális megoldás a forgalmas laboratóriumok számára.
